Összeköt a múlt

A negyedik gondolat eléggé összetett, az első fele egy kósza gondolat volt, és ebből kiindulva meséltem el egy régi, szinte már mesébe illő szerelmi történetet. Illetve a végén egy áthúzott gondolatmenet szerepel, a jelenről.

4. gondolat, részlet

Még sose írtak nekem dalt. [...] Vajon ez engem minősít? Nem vagyok elég jó egy zenéhez? Vagy a kapcsolat nem volt elég erős egy dallamhoz? [...]
Ő más volt, nem is igazán az esetem, majdnem tíz évvel idősebb nálam, kész férfi. És ott álltam nyáron, alig 17 évesen a pöttyös szoknyámban, és megbabonáztam őt. Ezt ő mondta így. [...]
Érezted már a lángot úgy fellángolni, hogy észre sem vetted, csak arra eszméltél fel, hogy ég még a levegő is, mikor rágondolsz? Na, ez pont így történt. [...]
Ő volt az egyetlen, akit megihlettem, vagyis, azt mondanám inkább csak a kép, az érzés, amit benne hagytam. Azt hiszem... [...]
Persze aztán minden jónak vége szakadt, én mégis az előző barátomat választottam helyette. [...]

Soha többet nem élem bele magam semmibe.