Irodalomórán volt még pár szabad percünk.Illyés Gyulától tanultuk az Egy mondat a zsarnokságról című verset. A helyettesítő tanár (szaktanár) az mondta, hogy aki akar, írhat pár gondolatot Egy mondat a szabadságról címmel. Én megtettem. Az osztályfőnök azt mondta, hogyha akarom, akkor elmondhatom a búcsúhangversenyen. Igent válaszoltam.
Nos, íme a vers:
Egy mondat a szabadságról
Hol szabadság van,
ott szabadság van,
nemcsak a levegőben,
nemcsak az életben,
nemcsak az éjszakákban,
nemcsak a nappalokban,
csicsergő madárhangban,
ott szabadság van,
nemcsak a mosolyokban,
kedveskedő szembogarakban,
a felfedezésekben,
hogy milyen szép az élet,
nemcsak a barátoknak
szerető mondataikban,
ott szabadság van,
nem csak a tartalomban,
vígan pattogó lángban,
csendes ropogásában,
s ahogy odakerül
az újabb farönk,
hol szabadság van,
ott szabadság van,
nemcsak a vígan
tapsoló kezekben,
trombitákban,
operákban,
zengő énekesekben,
színes fergetegben,
külön minden tollvonásban,
papíron sikló gondolatban,
festészetben, költészetben,
itt mind szabadság van,
ez itt van,
a kedveskedő csókban,
ahogy így szól a hitves,
mikor jössz haza, kedves,
minden kézfogásban,
boldog pillanatban,
mind-mind itt van,
szabadságban,
a szülők gondoskodásában,
nagyanyók aggódásában,
testvér szeretetében,
mind szabad érzések,
tányérban és pohárban,
egy kis lakásban,
vagy hatalmas villában,
az emelet lépcsőjén ott van,
az ablak nyitva áll,
csak száll be a szabadság,
napfény süt le rád,
ez itt mind szabadság
szívdobbanásban,
szempillákban,
bennem, benned, az emberekben,
itt mind szabadság van
hol szabadság van,
itt szabadság van,
általa születtél,
általa élsz,
szabadság,
ott áll majd a sírodnál,
és megmondja,
hogy különleges voltál.
2011.04.17-18
