Szőke herceg

Ez a versem még hetedikben született. Akkor még ártatlan, kínoktól mentes kis lányka voltam. Nah, ezzel most hazudtam egy hatalmasat, de akkor még nem estem át egy szerelmi csalódáson sem.
A verset ma találtam meg, az tavalyi "leckefüzetemben". Puszi*Konek
Ui.: A lenti utóirat is a füzetben volt... És bár még a Virágok Versei előtt született, ezt is oda sorolom, mert... Mert csak.

Szőke herceg

Nézem az ajtót,
Arra várok,
Szőke herceg,
Idelépj hozzám.

lehetsz szőke,
Lehetsz barna,
Alacsony, magas.
Ez nekem mindegy.

A szívemet megdobogtasd,
Gyomromat görcsbe rángasd.
Szeressél és légy őszinte,
Úgy nézz rám, mint egy hercegnőre.

Ne akarj rajtam változtatni,
Úgy szeress ahogy vagyok,
Alacsonyan, göndör hajjal,
Idiótán, és aranyosan.

Nézem az ajtót,
A kilincset lenyomod.
Idejössz mellém,
És a fülembe suttogod:
"Szeretlek".

Ui.: Nekem nem szőke a hercegem...

Emlékek fogságában

Nos, mivel új év van, egy szép verssel kell kezdenem. Ez a ver is csütörtökön (2010.12.09) született.

Emlélek fogságában

A lány fejében Kék Rózsá jár,
De ez a lánynak nagyon fáj.
Felejteni akar, de nem megy.
Emlékszik az érintésére,
Kedves ölelésére.
A lány csak mereng,
Mereng a pillanatokon.
Nem megy neki a felejtés,
Ezért tovább nem lép.

Puszi*Konek

BUÉK

Mindenkinek eseményekben gazdag, boldog új évet kívánok. Remélem örömet leltetek verseim olvasása közben, és továbbra is látogatjátok majd oldalamat.
Puszi*Konek