Búcsú

A következő verset nem is tekintem igazán versnek. Ez csak jött... Szintén csütörtökön... Jah, a címet nem én adtam neki...

Búcsú

Kék Rózsa áll a mezőn.
A lány haraggal akarja szirmát tépni,
De a Rózsát túlságosan szeretni.
A lány elmegy.
Egyedül lesznek mind a ketten.
A lány is, Kék Rózsa is.

Ibolya

Ez megint egy vers. Címe Ibolya. Született: 20101 12. 09. Csütörtök. Aznap rengeteg vers született, hiszen... Nos.. Ehhez csak egy idézetet űzök hozzá:

Nincs kegyetlenebb sors annál, mint amikor az ember rövid időre elnyeri, amire a leghőbben áhítozik, majd azonnal megfosztják tőle...

Ebből is mindenki arra következtet, amire akar.

Ibolya

Fúj a szél,
Csendben, hidegen.
Viszi messzire a leveleket,
Viszi az elsárgult leveleket.

Zöld réten
Egy Rózsa állt,
Egyedül maradt már,
Szirmai is elhullottak már.

A lány rohant a rétre,
Az Ibolyát szagolgatva.
A rózsa szépsége megbabonázta,
Az Ibolyát eldobta.

Odasétált Kék Rózsához,
Megsimogatta szárát,
Egy tövis megszúrta ujját,
Könnyekben tört ki a lány.

Kihátrált a mező szélére,
Rátenyerelt az Ibolya levelére.
Rá meglepetten nézett,
S könnyes szemével nem csinált mást,
Csak nézett.

Kék Rózsa

Ezt a verset még a Ballag a lány előtt írtam. 2010. 12. 06.-án.  A versből mindenki azt szűri le, amit akar.

Kék Rózsa

Az Ibolya kék,
A Rózsa vörös.
Az élet szép,
A szerelem örök.

Elszáradnak a szirmok,
Elalszik a szerelem tüze.
Csonkja ottmarad,
Árván, s egyedül.

Poraiból új virág kél,
A nap nem kelt fel már rég.
Egy új dolog, ami szép,
S amitől teljesen bezsongok.

Egy Kék Rózsa.
Lassan hajladozik a szélben.
Minden jó ami most van,
S a rózsa örök marad,
Nem szárad el soha.

Ballag a lány

Ez a második vers ami a Virágok Verseiben van benne. Ezek a tipkus szerelmes verseim, és ezért nem fogalmazok konkrétan. Remélem megértetek. Ez még december nyolcadikán született.

Ballag a lány


Ballag a lány,
Kapucni az arcában.
Ballag a lány,
Arcán könny csillan.

Sétál a lány,
Egy templom mellett.
Sétál a lány,
Csak sír csendesen.

Siet a lány,
Menekül távolra.
Siet a lány,
Kék Rózsát siratja.

Fut a lány,
Csókok járnak fejében.
Fut a lány,
Fut egyre messzebb.

Rohan a lány,
Csalódás hajszolja.
Rohan a lány,
Bele a halálba.

Remélem, az is elolvassa, akinek címeztem a verset!!
Ui.: Ha véletlenül elolvasod, akkor ne lepődj meg!