Most

Ez csak egy szimpla vers, az egyik történetemhez írtam. Bár, kissé fura lett, mert minden sor egy fejezet címet jelent. Kivéve az utolsó kettőt. Hát, remélem tetszik. Puszi*Konek

Most

Egy találkozás,
Pár szép délután,
Egy titok,
Én ezt nem tudom!

Csillagos ég,
Ez nem az enyém!
Egy régi lány,
Egy új ház.

Némaság,
Újdonság,
Egy tapasztalat,
Kitálalás.

Érzelmek,
Szerelem,
Hazugságok,
Egy újabb titok.

Búcsúzás,
Utolsó pillantás,
Nincs több titok már,
Az életnek vége már.

Temetés,
Bosszú,
Hálál,
Öngyilkosság.

Modern-kori Rómeó és Júlia,
A történetet újra írva.

A Madárka

A http://irokhaakarok.blogspot.com/ oldalon a gyakorlati feladatra írni kellett egy verset. Én a negyedik képet választotta, teljesen megfogott. Olyan... A vers szimbolizálja a mostani érzéseimet. Amúgy... ez is amolyan Virágok Versei közül való, úgy érzem.
Puszi*Konek

A Madárka

Szállhatok én magasba,
Ha Lánc tart fogva,
Elzárva,
Kalitkában tartva.

Szállhatok én az Égben is,
Lehetnek társaim,
Evilági,
Kalitkában tartva.

A Csillagok közt szállok,
Lefelé kiáltok,
Madarak,
Kalitkában tartanak!

Szállanék az Égen,
A Csillagok tövében,
Lánc,
Kalitkába zárva.

Csillag vagyok én is,
Ragyoghatok a Napig is,
Kalitka,
Zárva tart.