Napló

Ha az ember új naplót kezd, valahogy el kell kezdeni. Az első naplómat, hát, nem kezdtem el sehogy, csak belevágtam a közepébe. A másodikban már bemutatkoztam, vázoltam, hogy miről fogok írni. Milyen igazam volt már akkor is..."Legtöbbször a pasikról fogok írni". Nos, ezt most úgy gondolom, idevág: itt a harmadik naplóm első bejegyzése. Remélem tanulságos mindenki számára.

Minél izgalmasabb egy ember élete, annál hamarabb telik be az illető naplója, már ha ír. Az én életem az elmúlt pár hónapban mindig újabb, és újabb izgalmakat tartogatott a számomra, volt itt minden, szappanoperák sorozata, ugyebár. De ahogy lenni szokott, az élet sokkal izgalmasabb holmi tévében lévő sorozatoknál. Kaptam hideget, meleget. Volt itt csók, barátság, szerelem, édes megcsalás, heves veszekedés és kibékülés. Mert én mindig is vágytam az izgalmas életre, de most, hogy már ténylegesen az, vissza-visszatekintgetek réveteg szemmel abba az időbe, amikor erről álmodoztam. Jó-e vajon az, hagyom magam sodródni az árral? Megint kezd túl izgalmas lenni minden, írtam. De ahogy a dal is mondja: „csak egy toll és egy pár gondolat…”. 

Puszi*Konek

Csak valami...

Sziasztok! Elhoztam egy nem is olyan régi elmélkedésemet az életről. Ez csak egy valami, ami remélem, fülekre talál majd az emberek között, de ki tudja? :) Puszi* mindenkinek, Konek

Mindig eljön az a pillanat, amikor az ember elgondolkozik azon a rövidke kis időn, amit a legutolsó gondolkozása óta élt át. Mindig mindenki másra jut, hol arra, hogy jobb lett, hol arra, hogy rosszabb. De mikor lesz igazából jobb az életed? Hiszen a mában élünk, az a legjobb pillanat, amit éppen most átélsz, most, és most. Ugye, már el is szállt az a kósza kis pillanat.

De mit tehetnénk ez ellen? A pillanat már megint elszállt, és te csak azon gondolkozol, mit is rontottál el megint. De miért ne tehetnéd, kérdezed magadban. Ez a te életed, azt csinálsz, amit akarsz. Merengj csak az életeden, úgy is elszáll az összes kis jó, ami történhetett. Huss, és már eltelt egy év. És észre sem vetted.

Úgy éld az életed, hogy soha ne bánj meg semmit, amit megtettél, ne gondolkozz, csak élj a pillanatnak. Ne úgy, mintha a mai lenne az utolsó, az más. Akkor oda kéne szaladnod, mindenkitől bocsánatot kérni, nem. Ha valakit megbántottál, vagy mást csináltál, amiért bocsánatot kell kérni, ne tedd meg azonnal. Minden okkal történik. Minden.

Ne bánj meg semmit, csak sodródj az árral!

Áldozat

Sziasztok! Ugye milyen bizarr a könyv címe? Áldozat. Rövid és lényegre törő. Szeretem az ilyen címeket, és főleg azt, hogy ez Darren Shan Démonvilág sorozatának negyedik kötete.
Angliában játszódik a történet az 5. század körül. Egy lányról szól, 15-16 éves lehet, talán 18, ez nem derül ki a történet folyamán. A neve Bec, Apróság.
Ennyi spoiler elég is, ha az ember összeköti a címet az eddig felsoroltakkal, pukk, ki is derül ki az áldozat. De én végig imádtam a könyvet, Fény derült pár régi dologra, de... Az a baj, hogy ez is egy olyan könyv volt, ami nem illett az előzőhöz. Teljesen új szereplők, helyszínek, csak egy ugyan az. Vész herceg, a kedves kis fődémonunk. Persze, jó kislány voltam, utánanéztem, hogy lesz még kapcsolat, de na...
Lényeg a lényeg, ebből sem hiányzott a vér, a gyilkolás, a horror, kell ennél több? Egy esti borzongást kínál ez a könyv, jó olvasást. Kezdj el rettegni!
Na jó, tegyük hozzá, annyira nem ijesztő, csak az utolsó pár oldal. És a vége... Na pont így végződik, három darab ponttal. Na most erre mit mondjak?
Összegzés: bosszantó, hogy eddig nincs a könyvek között kapocs, de már várom, hogy legyen.
Nyolc pontot adok a tízből.
Puszi*Konek